AJBH
Az AJBH rövidítés = ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA, ahol az EGYENLŐ BÁNÁSMÓDÉRT FELELŐS FŐIGAZGATÓSÁG 2021. január 1. naptól végzi az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatokat. Az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elkülönült szervezeti egysége.
Az egyenlő bánásmód követelménye – a megtorlás kivételével – akkor sérül, ha egy személyt vagy csoportot valamilyen vélt vagy valós védett tulajdonsága miatt ér hátrány. A védett tulajdonságok körét az 2003. évi CXXV. törvény 8. § határozza meg. Autizmus esetén a 8. § g) és h) pontjára kell hivatkozni, amit az eljárás során hitelt érdemló módon igazolni kell a hatósági ügyéntéző részére. Az igazolás lehet szakorvosi igazolás, határozat a fogyatékossági támogatás ügyében, stb. a lényeg, hogy az igazolásból egyértelműen kiderüljön, „autizmus” bármelyik formája fennáll a sérelmet szenvedett félnél. A hatósági eljárás közigazgatási eljárásban zajlik az AJBH-nál.
A törvényben felsorolt védett tulajdonságok a következők:
a) nem,
b) faji hovatartozás,
c) bőrszín,
d) nemzetiség,
e) nemzetiséghez való tartozás,
f) anyanyelv,
g) fogyatékosság
h) egészségi állapot,
i) vallási vagy világnézeti meggyőződés,
j) politikai vagy más vélemény,
k) családi állapot,
l) anyaság (terhesség) vagy apaság,
m) szexuális irányultság,
n) nemi identitás,
o) életkor,
p) társadalmi származás,
q) vagyoni helyzet,
r) foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
s) érdekképviselethez való tartozás,
t) egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző
Diszkrimináció típusai
Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, ha egy személyt vagy csoportot valamely valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés az a mulasztás is, ha valamely védett tulajdonsággal rendelkező (pl. fogyatékos) személyek esélyegyenlőségének megvalósítása érdekében jogszabály kötelezettséget ír elő (például akadálymentesítést, sajátos nevelési igényű gyermek számára fejlesztést), és annak az arra kötelezett nem tesz eleget.
Közvetett hátrányos megkülönböztetés a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő és látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely valamely védett tulajdonsággal rendelkező személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport volt, van, vagy lenne.
Zaklatást valósít meg az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek valamely védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása az adott személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.
Jogellenes elkülönítésről van szó, ha valamely védett tulajdonság alapján egyes személyeket, vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönítenek.
Megtorlást valósít meg az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.
Kikkel szemben lehet kérelmet benyújtani az AJBH-hoz?
4. § Az egyenlő bánásmód követelményét
a) a magyar állam,
b) a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, ezek szervei,
c) a hatósági jogkört gyakorló szervezetek,
d) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek,
e) a közalapítványok, köztestületek, valamint munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szervezetei,
f) a közszolgáltatást végző szervezetek,
g) a köznevelési intézmények, a szakképző intézmények és a felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: oktatási intézmény),
h) a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények,
i) a muzeális intézmények, a könyvtárak, a közművelődési intézmények,
j) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíj pénztárak,
k) az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók,
l) a pártok, valamint
m) az a)–l) pontok alá nem tartozó költségvetési szervek
jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során (a továbbiakban együtt: jogviszony) kötelesek megtartani.
5. § Az egyenlő bánásmód követelményét a 4. §-ban foglaltakon túl az adott jogviszony tekintetében köteles megtartani,
a) aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív,
b) aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz,
c) az állami támogatás felhasználása során létrejövő jogviszonyai tekintetében az állami támogatásban részesülő egyéni vállalkozó, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az állami támogatás igénybevételétől kezdődően mindaddig, amíg az állami támogatás felhasználását az arra jogosult szerv a rá vonatkozó szabályok szerint ellenőrizheti, valamint
d) a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében.
Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének kivizsgálása iránti kérelmet fő szabályként maga a jogsérelmet szenvedett személy nyújthatja be. A jogsérelmet szenvedett személy mind a kérelem benyújtására, mind az eljárásban való képviseletére bárkit meghatalmazhat, ebben az esetben a képviselő részére adott meghatalmazást csatolni kell. A meghatalmazást két tanú előtt kell aláírni. A jogsérelmet szenvedett személy képviseletét elláthatja valamely civil és érdek-képviseleti szervezet is, akinek a meghatalmazáson túl az alapszabályát vagy alapító okiratát is csatolnia kell a kérelemhez. Amennyiben kiskorú személyt ér diszkrimináció, úgy a kérelmet a törvényes képviselője (szülő) nyújthatja be.
Kérelem benyújtása AJBH-hoz.
Az alapvető jogok biztosához a hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet az alábbi módokon lehet előterjeszteni:
- Írásban (papír alapon) aláírással ellátva postai kézbesítés útján az alábbi címre
(Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság 1387 Budapest Pf. 40.). - Elektronikus úton az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatásokról szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (Eüsztv.) meghatározott módon e-Papír on,
(Az elektronikus szolgáltatások alkalmazásához Ügyfélkapu regisztráció szükséges).
E-mail útján benyújtott kérelemre közigazgatási hatósági eljárás nem indítható. - Személyesen az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Ügyfélszolgálatán – a (06-1-) 475-7100; (06-1-) 475-7129 telefonszámokon kért előzetes időpontfoglalást követően – az ügyfélfogadás során jegyzőkönyvbe mondva, vagy
- személyesen – előzetes bejelentkezés alapján – Területi Irodáinkban jegyzőkönyvbe mondva.
A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
- a kérelmező nevét és lakóhelyét (levelezési címét);
- a bepanaszolt (sérelmet okozó) szerv, személy nevét és címét;
- a sérelem bekövetkezésének időpontját;
- a sérelmezett intézkedés, magatartás pontos leírását, a körülmények részletes ismertetésével és az azokat alátámasztó – rendelkezésre álló – dokumentumok csatolásával;
- milyen okból (milyen védett tulajdonsága miatt) érte a sérelem;
- az ügyben indított-e a kérelmező bíróság, vagy más hatóság előtt eljárást;
- a papír alapon benyújtott kérelem esetén a kérelmező aláírását;
- képviselet esetén a képviseleti jogosultság igazolását;
- közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására irányuló határozott kérelmet;
- beadványában tüntesse fel, hogy az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság eljárását kéri
AJBH Alapvető Jogok Biztosának Hivatala